1.1. A sakkjátszmát két játékos játssza egy négyszögletű táblán, a "sakktáblán", amelyen egymással felváltott sorrendben bábukat mozgatnak. A világos bábukkal rendelkező fél kezdi a játékot. Egy játékos akkor következik lépni, (lépesen van) miután partnere a saját lépését befejezte.
1.2. Mindkét játékosnak az a célja, hogy az ellenfél királyát olyan helyzetbe kényszerítse, melyben az meg van támadva és ez a támadás az ellenfél semmilyen következő szabályos lépésével sem hárítható. Az a játékos amelyik ezt eléri, "bemattolja" ellenfelét, és ezzel megnyeri a játszmát. Az ellenfél, aki a mattot kapta, elveszítette a játszmát.
1.3. Ha olyan állás jön létre, hogy matt adás egyik részről sem lehetséges, akkor a játszma döntetlen.
A bábuk kiinduló helyzete a sakktáblán
2.1. A sakktábla 64 mezőből, 8x8 azonos méretű, váltakozóan világos (fehér) és sötét (fekete) színű négyzetrácsból áll. A sakktáblát a két játékos között úgy kell elhelyezni, hogy a játékosok jobbja felől világos sarokmező essen.
2.2. Egy játszma kezdetén az egyik játékos 16 világos színű bábuval rendelkezik (fehér bábok - figurák), a másik játékos 16 sötét színű bábuval rendelkezik (fekete bábok - figurák).
Ezek a bábok a következők:
- 1 világos király
- 1 világos királynő (vezér)
- 2 világos bástya
- 2 világos futár (futó)
- 2 világos huszár
- 8 világos gyalog
- 1 sötét király
- 1 sötét királynő (vezér)
- 2 sötét bástya
- 2 sötét futár (futó)
- 2 sötét huszár
- 8 sötét gyalog

A bábok menetmódja
3.1. Egyetlen bábbal sem léphetünk olyan mezőre, melyen ugyanolyan színű báb áll mint amelyikkel lépni szeretnénk. Ha olyan mezőre lépünk, melyet ellentétes színű foglalt addig el, akkor azt leütjük és ugyanazon lépés részeként eltávolítjuk a sakktábláról. Egy báb akkor támad egy mezőt, ha azon ütést hajthat végre a 3.2-3.5. szabályok szerint. (Illetve ráléphet azon mezőre ha ott semmi nem áll.)
3.2. (a) A vezér (királynő)
- bármely mezőre léphet azon a vonalon, soron vagy átlón, amelyen áll.
(b) A bástya
- bármely mezőre léphet azon a vonalon vagy soron, amelyen áll.
(c) A futár (futó)
- Bármely mezőre léphet azokon az átlókon, amelyeken áll.
A vezér, a bástya és a futó lépései során, átugrani egyetlen közbeeső bábot sem lehet.
3.3. A huszár az olyan hozzá legközelebb eső mezőkre léphet, melyek különböző vonalon, soron vagy átlón helyezkednek el attól amelyen a huszár áll. (L alakban léphet)
3.4. (a) A gyalog csak előre léphet, saját vonalán egy mezővel, feltéve, hogy a közvetlenül előtte álló mező üres.
(b) Egy gyalog, saját első lépésében, két mezőt is mozdulhat előre azon vonalon amelyen áll, feltéve hogy egyik előtte levő mező sem foglalt.
(c) Ha egy gyalog előtti átlósan szomszédos mezőn ellentétes színű báb áll, akkor az a gyalog által leüthető.
(d) Egy gyalog - amennyiben támadja azt a mezőt, amelyen egy ellenséges gyalog eredeti helyzetéből két mezőt haladva átlép - ütheti azt az ellenséges gyalogot, úgy, mintha az, az eredeti helyzetéből csak egy mezőt haladt volna előre. Ezt a lépést, amely csakis egy ilyen gyalogtolást közvetlenül követő válaszlépés lehet, "en passant" (menet-közbeni) ütésnek nevezzük.
(e) Amikor egy gyalog eléri az utolsó sort, (akár ütéssel, akár lépéssel) azonnal át kell változtatni, ugyanazon lépés részeként, a gyaloggal azonos színű vezérré, bástyává, futárrá, vagy huszárrá, a lépést tevő választása szerint. A választás nincs ahhoz kötve, hogy a játszma során addig milyen tiszteket ütöttek le. A gyalog ilyen kicserélését "gyalogátváltozásnak" nevezzük. A gyalogátváltozás hatása azonnal érvénybe lép.
3.5. (a) A király két különböző módon léphet:
(i) bármelyik olyan szomszédos mezore, amely nincs megtámadva egyetlen ellenséges báb által sem.
(ii) "sáncolás". Ez a király és bármelyik azzal azonos színű bástya egyidejűleg történő lépé-se, mely egyetlen királylépésnek minősül és a következőképp kell végrehajtani: a királyt eredeti helyéről két mezővel elmozdítjuk, valamelyik, a királlyal azonos soron elhelyezkedő bástya irányába s ezután a megfelelő bástyát arra a király melletti mezőre helyezzük, melyet a király ezt megelőzően átlépett.
(1) A sáncolás szabálytalan:
[a] ha a király már előzőleg lépett
[b] azzal a bástyával, mely már előzőleg lépett
(2) A sáncolás ideiglenesen akadályozva van a következő esetekben:
[a] ha a mező melyen a király áll, vagy az amelyen át kell haladnia, valamint amelyre kerülne meg van támadva egy vagy több báb által.
[b] ha azon bástya és király között, melyekkel sáncolni szándékozunk, bármilyen báb áll.
(b) Akkor mondjuk hogy a király sakkban van, ha az egy vagy több ellenséges báb által támadva van, még akkor is, ha ezek a bábok nem tudnak lépni. (Pl. le vannak kötve.)
A sakk bemondása nem kötelező. Olyan lépést tilos tenni, mely a királyt sakkba helyezi, vagy sakkban hagyja.

A lépés megtétele
4.1. Minden lépést egy kézzel kell megtenni.
4.2. Előzetesen bejelentett szándék esetén (pl. mondván hogy "igazítok") a lépésre következő játékos megigazíthat egy vagy több bábot is.
4.3. A 4.2. pont kivételével, ha a lépni következő játékos a táblán szándékosan megérint:
(a) - egy vagy több ugyanolyan színű bábot, akkor azzal kell lépnie, illetve azt kell leütnie, amelyiket először megérintett.
(b) - ha egy saját és egy ellenkező színű bábot érint meg a játékos, akkor az érintett saját bábbal köteles leütni az érintett ellenkező színű bábot. Ha ez nem lehetséges, akkor az először megérintett bábbal kell lépni, illetve azt kell ütni. Ha nem lehet megállapítani, hogy melyik bábot érintette meg a játékos először, akkor saját megérintett bábját kell ennek tekinteni.
4.4. (a) Ha egy játékos szándékosan megérinti királyát és bástyáját, akkor köteles az érintett bástya oldalára sáncolni, amennyiben ez szabályos.
(b) Ha egy játékos szándékosan megérinti egyik bástyáját és csak ezután a királyt, akkor ebben a lépésben nem sáncolhat, hanem a 4.3.pont szerint kell eljárni.
(c) Ha egy játékos sáncolni szándékozik, és megérinti királyát, vagy királyát és egy bástyát egyszerre, de a sánc erre az oldalra nem lehetséges, akkor a játékosnak választania kell, hogy a másik oldalra sáncol-e, feltéve hogy az szabályos, vagy a királyával lép. Ha a királynak egyetlen szabályos lépése sincs, akkor szabadon léphet bármi más szabályos lépést.
4.5. Ha egyetlen érintett bábbal sem lehet lépni, illetve ütni azokat, úgy a játékos szabadon tehet bármilyen szabályos lépést.
4.6. A játékos elveszti azt a jogát, hogy reklamáljon, ha az ellenfele ezen szabályzat valamelyik rendelkezését megszegte, amennyiben szándékosan megérint egy bábot.
4.7. Ha egy bábot lépésként vagy egy lépés részeként egyszer elengedtek egy mezőn, akkor ezt az elengedett bábot már nem szabad más mezőre áthelyezni. A lépést akkor tekinthetjük megtettnek, ha a 3. fejezet idevonatkozó követelményei teljesülnek.

A játszma befejezése
5.1. (a) A játszmát az a játékos nyeri meg, aki szabályos lépéssel bemattolja az ellenfél királyát. Ez a játszma azonnali befejezését jelenti feltéve, hogy a matt helyzetet előállító lépés szabályos volt.
(b) Az a játékos szintén nyer, akinek az ellenfele bejelenti, hogy feladja a játszmát. Ez a játszma azonnali befejezését jelenti.
5.2. (a) A játszma döntetlen akkor, ha a lépésen levő játékos egyik bábjával sem tud szabályos lépést tenni és ugyanakkor király nincs sakkban. Ilyenkor azt mondjuk, hogy patthelyzet állt elő. Ez a játszma azonnali befejezését jelenti, feltéve, hogy a patthelyzetet előállító lépés szabályos volt.
(b) A játszma döntetlen, ha olyan hadállás keletkezett, amelyben szabályos lépések semmiféle sorozatával sem tud egyik játékos sem mattot adni az ellenfél királyának. Ilyenkor azt is mondjuk, hogy a játszma 'reménytelenül döntetlen. Ez a játszma azonnali befejezését jelenti, feltéve, hogy a helyzetet előállító lépés szabályos volt.
(c) A játszma döntetlen, ha a két mérkőző fél ebben állapodik meg. Ez a játszma azonnali befejezését jelenti.
(d) A játszma döntetlen lehet akkor, ha a táblán harmadszor is előállt, vagy előállhat ugyanaz a hadállás.
(e) A játszma döntetlen lehet akkor is, ha mindkét fél utolsó 50 egymást követő lépése során, sem gyaloglépés, sem ütés nem történt.